KORNAI JÁNOS
KORNAI JÁNOS Központosítás és piaci reform Válogatott művek, 3. kötet Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013 |
Bevezetés a kötethez. Közgazdasági Szemle, 60/3: 253-281. (Angolul itt. Acta Oeconomica, 63/3: 335-366.) Simonovits András - Szabó Judit megjegyzései, Simonovits András egyszerűbb levezetése 'A nyereségérdekeltség ...' című cikkhez (ld. 29. oldal, 11. lábjegyzet)
Recenziók: -- Csillag István (2013), Mozgó Világ, 8. szám -- Laki Mihály - Simonovits András (2013), Közgazdasági Szemle, 60. évfolyam 10. szám, 1156-1164. oldal. -- Szabó Katalin (2013), Magyar Tudomány, 175. évfolyam 2. szám, 247-251. oldal.
A kötet első része azokat az írásokat gyűjti egybe, amelyek a magyar tapasztalatok fényében tekintenek a szocialista gazdaság működésére. Teljes egészében újraközli Kornai János első - az 1956-os forradalom előtt született - könyvét, A gazdasági vezetés túlzott központosítását, amely a forradalom után jelent meg először magyarul, majd angolul is, és amely egy csapásra megteremtette a szerző hírnevét itthon és határainkon túl. Évtizedeken át folyt a vita a szocialista gazdaság reformjáról. Lehet-e hatékonyabbá és emberségesebbé tenni a tervgazdaságot - miközben megmaradnának a szocialista rendszer alapvető politikai fundamentumai? Hol vannak a reform határai? A kötet közli azokat az írásokat, amelyekben Kornai János elemezte a magyar reformfolyamatot, összevetette a reformerek vízióit, reményeit és a „piaci szocializmus" elméleteit a valósággal, és arra a következtetésre jutott, hogy a rendszer alapproblémái nem oldhatók meg a rendszeren belül. A reformvita 1989-1990-ben lezárult; a szerzőnek a rendszerváltással kapcsolatos írásai a sorozat későbbi köteteiben jelennek majd meg.
|
|
|
||
A kötet második részének írásai elméleti síkon elemzik az alternatív gazdasági mechanizmusokat. Néhány példa az itt tárgyalt kérdésekre: centralizáció és decentralizáció, információ és ösztönzés, ár- és nem ár jellegű jelzések, tulajdonviszonyok és koordinációs mechanizmusok, továbbá a „szocializmus" fogalmának alternatív definíciói. A Bevezetőben a szerző mai szemmel tekint vissza korábbi műveire, és írásról írásra haladva emeli ki az időszerű következtetéseket. Az aktualitást igazolja az is, hogy a magyar tapasztalattal foglalkozó első rész végére, mintegy „utóhangként" szinte idekívánkozott a Központosítás és kapitalista piacgazdaság című tanulmány, amely 2012-ben jelent meg. |
||
„Kornai János tanulmánya kiemelkedő hozzájárulás ... Az analízis felfrissítően őszinte, realisztikus és dogmától mentes.” Ely Dewons, London School of Economics professzora. Recenzió A gazdasági vezetés túlzott központosítása angol kiadásáról, The Guardian, 1959. október 22. „A könyv érdekes a Szovjetunióval foglalkozó szakértők számára, mert – ha jól tudom – ez az egyedüli angol nyelvű könyv, amelyet »belülről« írtak valamely szovjet típusú gazdaságban.” David Granick, University of Wisconsin. Recenzió A gazdasági vezetés túlzott központosítása angol kiadásáról, Soviet Studies, 1960 „Igen fontos könyv ... hangneme nyílt, gazdag bepillantást ad, bővelkedik igaz elemzésekben.” Nicolas Spulber, Indiana University. Recenzió A gazdasági vezetés túlzott központosítása angol kiadásáról, American Economic Review, 1960 „[A Kornai-Lipták eljárás] egyik vonása nagy figyelmet érdemel a közgazdászoktól. ... Hasonlít a megfigyelt tervezési gyakorlathoz, és ily módon hasznos leírási módszert kínál fel.” Leonid Hurwicz, Nobel-díjas, University of Minnesota. A tanulmány megjelent: Kornai–Arrow–Hurwitz (szerk.): Studies in Resource Allocation, 1977 „Kornai gondos figyelmet szentel a gazdaság intézményi tulajdonságainak, és ugyanakkor szigorúan törekszik formális modellezésre. ... Ez a kettős megközelítés egybecseng az amerikai társadalomtudomány új áramlataival.” David Stark, Columbia University és Victor Nee, Harvard University. Előszó a Toward an Institutional Analysis of State Socialism című kötethez, 1989 „A koncepcionális megértés ... a valóságos világban végbemenő mikrofolyamatok mélyreható tanulmányozásán alapul. ... Ez Kornai munkájának ismertetőjele: az empirikus részleteknek szentelt figyelem megelőzi azt az induktív gondolkodást, ami végeredményben lehetővé teszi az elméleti megértést.” „Noha Kornai főképpen institucionalista, lévén eklektikus közgazdász, a kutatás sokféle módszerét használja. Így például Lipták Tamással együtt 1962-ben publikálták a Kétszintű tervezés »referenciamodelljét«, amely Oskar Lange híres »piaci szocializmus« modelljének ellentétpárja.” Ciacomo Corneo, Freie Universitat, Berlin, Journal of Economics, 2007 "Erős társadalmi felelősségérzettől vezérelve, Kornai sok kiemelkedő, gyakorlatilag is fontos művet írt azokban az időkben, 1960 és1980 között, amikor Magyarország a piaci szocializmussal kísérletezett." Yijiang Wang, Cheung Kong Graduate School of Management, Peking, China Economic Review, 2007 |
||
